Midlife: az élet közepén

Aztán nem ám megkövezni azt, akinek nem porcukor és száncsengő az év vége.
Ezer oka lehet, soroljam? Majd máskor.
Aki tudja, úgyis tudja, aki még nem, annak hiába is mondanám.
Sokan egyszerűen csak fáradtak az évvégi hajtástól, amire csak ráadás az otthoni készülődés - de a fáradtságot ki lehet bírni, ha van értelme.
Sokan pedig attól sokallnak be, hogy úgy érzik,  akkor is kötelező az idill és a szeretetünnep felmutatása, ha éppen nincs idill, mert bántották (elhagyták, megcsalták) őket, vagy gyászolnak, vagy csak valamiért nem azt jelenti nekik az ünnep, mint a többieknek.
Nézzünk néhány túlélési taktikát.

1. Egyszerűsíts

Ha nincs segítséged, csökkentsd a normaszintet. Egész biztos, hogy kell a patyolattisztára nyalt lakás, a 4 fogásos frissen készülő vacsora, a plafonig érő karácsonyfa, amit egyedül díszítesz - ha az az ára, hogy a sírás kerülget mire odajutsz, hogy a többiekkel együtt ünnepelj? Egyszerűsítsd a menüt, lehet hogy elég a 3 (ó borzalom, 2?) fogás, elég az egyféle köret, és elég a cukrászdában megvásárolt bejgli, vagy - ha sok vendéged jön - kérd meg őket, hogy hozzanak süteményt. Vagy rengeteg helyen lehet ételt rendelni az ünnepre, rendben, többe kerül, de ha megengedheted magadnak, miért ne? Cserébe mennyi órát nyersz a fontos dolgokra, például olyasmire, mint az ünnephez szükséges lenyugvás. Ha boldoggá tesz, tényleg rakj rendet, de írj listát arról, mi az ami kihagyható, és ezeknek legalább egy részét tényleg hagyd ki. A családodnak szerinted csilivili elvágólagos lakásra van szüksége vagy egy jókedvű anyára/nagymamára?

2. Szállj magadba

Minden női magazinocska azzal kezdi, hogy ha kellő mennyiségű arcpakolást és körömlakkot alkalmazol, attól rögtön nő leszel nagybetűvel és ezzel minden egyéb - tehát karácsonyi gondod is - megoldódik. Maradjunk annyiban, hogy ha tényleg jobban érzed magad attól, hogy 24-én kifested magad és megcsinálod a hajadat, mindenképpen tedd meg, pl. azalatt, amíg melegszik a hozatott halászlé.
De ennél sokkal fontosabb, hogy belül megpróbálj rákészülni. Akár egyedül vagy, akár zajos család közepén, képzeld el egy-egy pillanatban, hogy a karácsony nem erről az ünnepi hiperaktivitásról szól, hanem valami egészen másról.

3. Fogadd el...

Fogadd el, ha az év során vagy az életedben korábban olyasmi történt veled, ami miatt most ünnepi fíling helyett szomorúság, bánat, csalódottság, gyász vagy akár düh van benned. Ha a családod/környezeted nem jól tolerálja, hogy kilógsz a sorból, mert mostanában speciel inkább sírni szeretnél, mint ünnepelni, bocsásd meg nekik, viszont te is találj módot és helyet arra, hogy nyugodtan kibőgd magad. Sokan kilógnak ám a sorból ilyenkor, sokan rejtegetik a könnyeiket, nem vagy egyedül -  de te ne haragudj a többiekre, amiért örülni akarnak. Magadra se, amiért máshogy érzel.

4. A leltár

Gondolj vissza az elmúlt egy évre és tűzd ki magadnak, hogy legalább három szép és jó dolgot felidézel, ami történt veled ezalatt. A rosszak persze hamarabb eszünkbe jutnak, ilyenek vagyunk, ezzel nincs mit tenni, de te saját magadnak megteheted, hogy a jóra figyelsz. Valami kicsi jó mindig történik, és valaki mindig van, aki szeret minket akkor is, ha hülyeséget csináltunk vagy ha bántottak minket   - tartozol magadnak azzal, hogy ezeket vagy őket magadban végignézegeted, mint egy kedves képeskönyvet kiskorodban.

5. Gondolj valakire

Magad alatt vagy, mert sok bánat ért mostanában? Gondolj valakire, barátra, rokonra, szomszédra, kollégára, aki nálad is magányosabb és szerencsétlenebb.
Nem jut eszedbe senki? Akkor gondolkozz csak nyugodtan tovább. Ha eszedbe jutott, ugyan vedd föl a telefont, hívd föl, kérdezd meg tőle, hogy van, és mondj neki valami kedveset, kívánj neki boldog ünnepet. Csodálkozni fogsz, mennyire jól fog esni neki. Ahogy neked is, mert jót tettél valakivel.

+1 Ha már midlife

Sok szép karácsony elmúlt, és bizony lehet, hogy pár keserves is akadt közte.
Az élet közepén, középkorúan te is látod már mindazt, ami lezárult és amin lehet sírni nyugodtan, hiszen vannak emberek, dolgok, akik és amik nem jönnek vissza már soha. A megnőtt gyerekek se lesznek már csillogó szemű csodaváró ovisok, az unoka meg még a Holdban..  Azt hiszem, hogy amikor mi  voltunk gyerekek, az akkori öregek és akkori középkorúak tudták már, amivel mi most még csak barátkozunk.
De arra is gondolj, hogy egy középkorúnak az élet második fele még hátravan.
Szeresd azt, aki most vagy és azt is, akivé válni fogsz. Szeresd azt a középkorú vagy akár idősödő embert, aki képes elengedni a régi dolgokat, mert már megtanulta, hogyan lehet szeretet adni másoknak, inspirálni őket, erőt adni nekik, mert ismeri már az életet és tudja, mi fontos, mi nem.